vázlatos szakmai életrajz
2000-ben a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán végzett Anyagmérnökként, ugyanott 2004-ben szerzett PhD fokozatot. Fokozatszerzés után a Karon oktatóként dolgozott. 2013-ban félállásban a FUX Zrt fejlesztési igazhatója lett, közben egyetemi docensként folytatja kutatói-oktatói munkáját. Kutatási tevékenységében, a fémes anyagok fázisátalakulásának szimulációjában, a metallográfia kulcs szerepet tölt be. Régészeti fémleletek vizsgálatával 2011 óta foglalkozik. Első vizsgálatokat a miskolci Hermann Ottó Múzeummal és a Nemzeti Múzeum Sárospataki Vár Múzeummal közösen végezte. Azóta számos régészeti kutatáshoz készült vezetésével metallográfiai vizsgálat, amiből kiemelendők a Wosinszky Mór Múzeummal, MTA Régészeti Intézetével és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen végzett munka. 2011-ben részt vett a Török Béla vezetésével működő ARGUM (Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportja) megalapításában, és azóta is a csoport aktív tagja. Fő területe a fémes leletek metallográfiai vizsgálata, a mikroszerkezet jellemzése és a lehetséges készítési technika leírása.
Réz ötvözése és a rézötvözetek feldolgozása a bronzkori Kárpát-medencében
Dr. Barkóczy Péter
egyetemi docens Miskolci Egyetem Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet
Az írott történelem előtti idő tanulmányozása, leírása a ránk maradt tárgyi emlékek tanulmányozásán keresztül lehetséges. Minél régebbre tekint vissza a történelemtudomány annál kevesebb, elszórtabb tárgyi emlék áll rendelkezésre, amit a régészet igyekszik minél részletesebben feltárni, leírni, vizsgálni. Példának tekintve a közép-európai Bronzkort a legfőbb kérdés az egyes népek azonosítása, fejlődésük-vándorlásuk vizsgálata, az egyes népek-népcsoportok közötti kapcsolatok feltárása. Ebben a kutatómunkában a Kárpát-medence kulcspozíciót tölt be, hiszen jó életfeltételeket biztosított és nyersanyagforrásokkal körbevett terület. Rendkívül gazdag leletanyag áll rendelkezésre, aminek vizsgálatával feldolgozásával az említett kutatást segíteni lehet. Ebben a munkában a fémeknek nagy szerepe van, hiszen anyagvizsgálatukon keresztül információkat kapunk a kohászatukról, így esetlegesen az ércfelhasználásról. A vizsgálatok eredményeinek értékelésével képet kapunk a feldolgozás tipikus lépéseiről, így a készítők ismereteiről, a technológiai színvonalról. Ezen keresztül azonosíthatunk ércforrás váltásokat, technológia váltásokat – amiket összevetve a tárgyak jellegével, díszítésével stb. képet kapunk a korabeli érték, a fém és a technológia útjáról. Ez ad támpontot a régészetnek a kereskedelmi kapcsolatok, utak azonosításában, az említett kapcsolatok térbeli és időbeli azonosításában. A támogató, kiegészítő vizsgálatok közül a legtermékenyebb vizsgálat a metallográfiai vizsgálat. Természetesen nem minden esetben végezhető roncsolásos volta miatt, azonban nem is az egyedi tárgyak egyedi eredményei az érdekesek, hanem a sokaságokban fellelhető sajátosságok. Az is igaz, hogy önmagában nem ad teljes választ, természetesen más vizsgálótechnikák eredményei is szükségesek a teljes kép felállításához. Előadásomban válogatott példákon igyekszek rámutatni arra, hogy milyen információhalmazt nyújt a fémes leletek metallográfiai vizsgálata.